Sikert ért el az ellenzék az Országgyűlés Kulturális Bizottsága hétfői ülésén. A DK, a Jobbik, az MSZP és az LMP azt akarta, hogy testület következő ülésére hívják meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét. A fideszes többség végül ezt megszavazta - adja hírül a Sztárklikk nevű oldal.
A Jobbik nevében Ander Balázs szólalt fel, jelezve, hogy a költségvetésről szóló bizottsági ülésen az MTA is vehessen részt. Ezt elsőre Pósán László, a testület fideszes elnöke elvetette, mondván, önálló költségvetési tételek érintettjeit értelmetlen és felesleges meghívni, hiszen akkor a meghívottak létszáma hatalmas lenne.
Gréczy Zsolt (DK) ezután érvelt amellett, hogy nem egy költségvetési sorról, hanem az MTA függetlenségéről, műhelyeinek autonómiájáról van szó, ezért az akadémia képviselőjének helye van a bizottsági ülésen. Legalább mindenki láthatja, hogy melyik párt milyen álláspontot képvisel, illetve az MTA is elmondhatja a véleményét a kialakult helyzetről.
Hiller István (MSZP) szintén támogatta a javaslatot, ahogy az LMP is. Hiller azt kérte, hogy Pósán elnök szavaztasson a döntésről, továbbá, hogy a meghívást vállalja fel a fideszes bizottsági elnök.
Pósán ezt végül elfogadta és némi kormánypárti kontra ellenzéki csörte után a Kulturális Bizottság egyhangúlag megszavazta, hogy az MTA ott lehessen és fel is szólalhasson a következő ülésen.
Ander sajtótájékoztatót is tartott az MTA védelmében:
Alább olvasható az Alfahír beszámolója (a színezést elhagytuk, bízunk benne, hogy a mi olvasóink anélkül is tudják értelmezni a szöveget).
A Jobbik szerint elfogadhatatlan, hogy a politika ismét rátenyerel a tudományos életre. Bár idehaza kevés a kutatás-fejlesztésre fordított forrás, a pénzlenyúlás nem lehet megoldás erre a problémára.
„A Fidesz célja megfélemlíteni az egész magyar társadalmat közmunkástól átlag dolgozón keresztül egészen a tudósokig” – jelentette ki Ander Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának alelnöke. A politikus úgy véli, annak a javaslatnak, mellyel a kormányzat közvetlenül beleszól a tudományos életbe, ez a célja.
Ander párhuzamot vont az Orbán-kormány politikája és Bokros Lajos oktatás- és kultúraellenes gondolatai között. Az egykori szocialista pénzügyminiszter a kilencvenes évek közepén azt mondta: „Burundiban sincsen felsőoktatás, mégis jól elvannak.” Később a KDNP-s Pálffy István azt mondta: „Redukálni kell a magyar diplomások és érettségizők számát!” – emlékeztetett a jobbikos politikus. Kijelentette, ezek a gondolatok nem illenek abba a XXI. századi koncepcióba, amit a Jobbik oktatáspolitika és tudománypolitika kapcsán magáénak tart. Mint fogalmazott: a Fidesz megszüntette a tanszabadságot, központosított mindent az oktatás területén, most pedig a kutatásra szánt pénzekkel szeretné ezt tenni a kormány.
A képviselő szerint sokan érzik annak veszélyét, hogy a politika rátenyerel a tudományos kutatásokra, amire már volt példa: a Rákosi-időkben a magyar narancs.
Nem szeretnénk, hogy ezek az idők visszatérjenek – hangsúlyozta Ander. Úgy látja, hatalmas a nyomás a Magyar Tudományos Akadémián ezzel az eufemizmussal forrásallokációnak nevezett pénzlenyúlással.
Magyarországon a kutatás-fejlesztésre fordított összegek a GDP 1,4 százalékát érik el, ami nagyon alacsony – ismertette –, de szerinte ezen a problémán nem így kellene javítani. Pökhendinek nevezte azt a szakmai egyeztetést is nélkülöző döntést, ahogy a Fidesz ezt a számukra elfogadhatatlan elképzelést a jövő évi költségvetésben a tudományos élet elé tárta. A Jobbik erre nemet mond – ismertette –, mert féltik az alapkutatásokat, a fiatal, agilis kutatók biztonságát.
Hiszünk a tudományos kutatás szabadságában – zárta szavait a jobbikos honatya.
Kapcsolódó: